Szeretettel köszöntelek a Állatbarátok Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Állatbarátok Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Állatbarátok Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Állatbarátok Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Állatbarátok Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Állatbarátok Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Állatbarátok Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Állatbarátok Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Makói magasszálló keringő
Származási hely: Makó városa és szűkebb környéke. 1930 óta önállóként elismert fajta, mélyet korábban a szegedi magasszálló kenngő változataként tartottak számon.
A küllem főbb jellemzői: Kis testű, kecses megjelenésű fésűs keringőfajta. Altalános jellemzői: széles kissé emelt mell, alacsony állás és viszonylag rövid, függőleges tartású, enyhén ívelt nyak.
Fej: Közepes nagyságú. A homlok széles és meredek ívben fordul a lapos ívű fejtetőn át a legömbölyített tarkótájba, melyet alacsonyan tűzött, csak a fejtető magasságáig érő, szorosan simuló és a két fül közelében forgóban végződő fésű díszít.
8 éve | szilasi ilona | 0 hozzászólás
Magyar autoszex tyúkgalamb
A magyar autoszex tyúkgalamb fajtát Forgács József 1965–1975 között tenyésztette ki.
Fő jellemzője, hogy nyugodt és jó szaporodóképességű, egy-egy szülőpár évente tizennégy utódot is fölnevel. A kifejlett hímek súlya elérheti az egy kiló 15 dekát, a tojóké pedig a 95 dekát is. Az autoszex jelleg arra utal, hogy amikor a fiókák kibújnak a tojásból, már látni rajtuk, hogy hímek vagy tojók lesznek. A tyúkgalamb elnevezés pedig azt jelenti, hogy nagysága a csirkéét meghaladja, és a testformája is hasonlít a tyúkéhoz.
|
|
Dél- Bácskai keringő
Származási hely: A 30-as évektől kezdődően, de főként a második világháború utáni évtizedekben kialakított makói, a szegedi és a fésűs kőnigsbergi gyöngyszemű keringők egymás közötti keresztezésével Újvidéken és környékén, Bácska déli vidékein állandósultak, s hozták létre a jellegzetes bélyegeket viselő fajtát.
Küllem főbb jellemzői: Közepes, keringő termetű, melltől a farokvégig 22-24 cm hosszúságú, vizonylag alacsony állású, közel vízszintes testtartású, széles, enyhén emelt mellű, fésűs, simalábú keringőfajta.
Magyar óriás nyúl
A test hosszú, erős, hengeres, terjedelmes. A lába erős, szélesen állnak, a testtartása középmagas. A kívánatos testhossza 60-50 cm vagy e fölött. A fülük hossza 15-17cm. A farka hosszú, erős, szorosan a testhez simul.
A magyar óriásnyúl átvészelte a II. világháborút is, és az 1950-es, 60-as évektől népszerűsége növekedni kezdett. A tenyésztők csoportokat hoztak létre, vagy beléptek az akkor már jól működő szervezetekbe, egy magasabb tenyésztési munka érdekében.
8 éve | szilasi ilona | 0 hozzászólás
Fodros tollú magyar lúd
A lúdtartás a Kárpát-medencében általános volt, a helyi, parlagi állományok mindenütt előfordultak. Már a 11. és a 12. században a libák után egyházi tizedet kellett teljesíteni. A parlagi lúdféleségek állományaiból alakult ki idők folyamán a magyar parlagi lúd (az úgynevezett “magyarlúd”), amelynek több színváltozata (elsősorban fehér, szürke és tarka) és tájfajtája is ismertté vált (lévai, makói, kisalföldi, balatoni, szegedi stb.)
Az 1800-as évek első felében feltűnt egy fodros tollú lúdféleség, amelyről pontosan nem tudjuk, hogy a hazai parlagi állományok valamelyikéből mutációként jött létre, vagy kelet, illetve dél-kelet felől jutott el hozzánk.
8 éve | szilasi ilona | 0 hozzászólás
Magyar parlagi kecske
Feltehető, hogy honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk. Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre.
A kecsketenyésztésre sokáig rányomta bélyegét az előítélet, a kecsketartást korlátozó rendszabályok. A 18. században törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét, vagy az, aki egészségileg rá van szorulva a kecsketej jótékony hatására.
Magyar bivaly
Még alig száz évvel ezelőtt is fontos igavonó háziállatunk volt, a bivaly manapság szinte csak természetvédelmi területeken lehet találkozni velük.
Magyarországon a bivalyt a 16. század óta tenyésztik. A történelmi Magyarországon 1911-ben még 155 192 bivaly élt. Elsősorban a mai Somogy és Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A II. világháború előtt még Mezőhegyesen is volt egy értékes bivalytenyészet.
8 éve | szilasi ilona | 0 hozzászólás
Drótszőrű magyar vizsla
A magyar vizsla drótszőrű változata korántsem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a rövidszőrű magyar vizsla. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket kiselejteztek. A drótszőrű vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetően.
Szántó Imréné Mária írta 3 hete a(z) Csevegő fórumtémában:
Tali Gitta :Márciusi ünnep Szép március! Fagyot űző, fázó...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu