szürti jános üzente 13 éve

Sírtam én is. Minden kutyám cicám befogadott.Elvből nem adnék ki pénzt,túltenyésztett állatokra.Mikor a menhelyek dugig.Sziasztok.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

A történetet olvasva én is végig sírtam. Teljes mértékben egyetértek Sándorral, és Attilával. Pusztuljanak az ilyen lelketlen, szemét emberek. Nem lenne kár értük. Tönkretették szegény kiskutya, és szerető gazdái életét. Miért kellett?!!! Hiszen az a szegény kiskutya is megérdemelte volna, hogy normálisan tartsák. Nekem is van egy németjuhászom, most lett három éves, kan kutyus, és Rexnek hívják. Nagyon szeretem. A párom is imádja. Nagyon sokat játszik, és labdázik vele, Ő viszi sétálni. A tenyésztő, akitől hoztuk, mindig elsétál arra Rexi apjával, testvéreivel, vagy unokatestvéreivel, hogy megnézze. Ő is nyomon követi a kutyusok sorsát. Egyfajta ellenőrzésnek is felfogható, de én nem veszem annak. A kutyus egy nagy kertes, családi házban él, ahol mindig szabadon van. Nagyon szeret futkározni, labdázni, játszani, stb. Lételeme a futás, egész nap fut, mint a mérgezett egér. Déltől alszik egyet, egészen addig, míg enni kap. Természetesen a reggelit is mindig kéri. Meg is kapja. Nagyon szeret nassolni. Sok jutalomfalatot, kutyacsokit, kutyakekszet kap. Ennek ellenére nem látszik meg rajta. A bordái is kitapinthatóak. Amit megeszik, bőven lefutja. Éppen ezért nyugodtan ehet. A lényeg, hogy szabadon mozoghat. Szerintem ez a legfontosabb, és minden állattartónak így kellene az állatokat tartani.

Válasz

Vargáné Tényi Éva üzente 13 éve

Nagyon megható ez a történet!
Én is sírva olvastam!!

Válasz

Nagy Sándor üzente 13 éve

Az egy kiskutya rövid élete.... íráshoz, kommentár!
világ életemben utáltam az olyan embereket, akik lelketlen, érzéketlen
"fatuskók", s bunkó módon viselkednek az állatokkal!!!! Ezek, hogy merészelik
magukat "embernek" nevezni! Hisz ha azt mondom ezekre a fatuskókra, hogy "állat"! Az állatokat 'sértem meg"! Ezeket kőfejtőbe küldeném, a szabad
ég alatt "altatnám", két naponta adatnék nekik száraz kenyeret, vizet!

Mire letelne "büntetésük", "gyökeres" változáson mennének keresztül!
Az állatviadalokat rendező, életerős munkakerülő gazembereket (ahogy
ők a kutyákat) uszítanám egymásra "életre-halálra)! kiváncsi volnék mit
szólnának hozzá?!

Nagy Sándor Zoltán.

Válasz

Nagy Sándor üzente 13 éve

Teljes mértékben egyetértek Tokay Lászlóval! Nagyon szigorú, kemény állatvédelmi törvényre van (s nemcsak volna) szükség! Aki kínozza, gyötri az állatokat, azt vele is meg kéne tenni! Többet az életben nem "szórakozna"
az állatokkal! Régi javaslatom, hogy az ún: "állategészségügyi intézményeket"
tiltsák be, szüntessék meg! Mert nem mások mint "tömeges állatírtó telepek!
Szégyen ez a XXI-lk századra! Ez a civilizáció? Humanizmus? Ebből
elég volt. Itt már tömegesen kell fellépni az állatkínzások, állatgyilkolászá-
sok ellen! Demonstrálni kell! Most olyan kormány van akikkel lehet tárgyalni
ezügyben!

Nagy Sándor Zoltán. Budapest.

Válasz

Talpas Lajosné üzente 13 éve

Olyan mint egy igazi mese, de ez előfordul sajnos. Könnyeim potyogtak.

Válasz

Varga Anna üzente 13 éve

Végig sirtam mig olvastam eszembe jutott a kutyusom aki már nincs köztünk de szinte nincs nap hogy ne jutna eszembe, nagyon hiányzik

Válasz

Zalányi Attila üzente 13 éve

Tisztelt Állatbarátaim!
A hozzászólásokat olvasva,nem tudom meg állni, hogy ne tegyek közzé egy web lapot, blöki.hu-n én regisztráltam. Megtalálhatók a kutyusaim képe szám szerint három ill. négy de sajna a németjuhászom valószínü már vidáman játszadozik az örök vadászmezőkön a cikkben említett kutyussal is. Ő Majdnem 16 évet élt meg.
Üdv. mindenkinek: Attila

Válasz

Zalányi Attila üzente 13 éve

Ez egy nagyon megható történet, szomorú tükörképe a mai társadalomnak.
Azokat az embereket akik lelketlenűl kínozzák az állatokat, én nem büntetném.
Olyan bánásmódot biztosítanák nekik,- amilyet ők az állataiknak.
Rövid láncra verném őket, mocsokba, koszba, étlen szomjan tartanám őket,és vidáman nézném a szenvedésüket, ahogy ők az állataikét.
Börtönbe azért nem zárnám őket, mert ott enni, inni kapnak, tisztességes fekhelyet és még vigyáznak is rájuk.
Pusztuljanak az ilyenek. Attila

Válasz

Laczkó Márta üzente 13 éve

Hát ez a dolog így van. Én megbüntetném azokat az embereket, akik nem bánnak úgy az állatokkal, ahogy azt kellene. Az állatkínzásról már nem is beszélek, de sajnos a magyar törvények még mindig nagyon gyengék és nem tartatják be a meghozott törvényeket sem. Azt kellene elérnünk, hogy szigorú börtönbüntetést kapjanak az állatkínzók. Talán akkor jobban tisztelnék az állatok is ezek az emberek. Márti

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Borzalmas! Férfi létemre kicsordult a könnyem de nem szégyenlem.Három kutyusom van.Sok kölyköt felneveltem és gazdit kerestem nekik.Szerződéssel adom őket ingyen csak jó helyük legyen.Ha bármi gond van nekem szólnak és visszahozom őket.Nem engedem,hogy utcára tegyék vagy menhelybe adják.Minden gazdival tartom a kapcsolatot és látogatom a gyerekeimet.Figyelem a fejlődésüket és midig viszek egy kis hazait.Nyugdíjas vagyok de minden karácsonykor készítek 28 kis csomagot. Soha ne érjem meg valamelyikük elvesztését.

Válasz

Baranyai Éva üzente 13 éve

Hát akinek igazán érző szíve van, azt nem hiszem, hogy sírás nélkül ezt el tudta olvasni. Nagyon szomorú, hogy ilyenek megtörténhetnek!
Remélem már az örök vadászmezőkön van a kis kutya és testvéreivel, szüleivel futkorászik!
Sajnos mi is beleestünk ilyen túltenyésztett csapdába. Miután januárban a rotinkat el kellett altatni, (ezt még a mai napig nem tudtam feldolgozni) az interneten talált a fiam egy aranyos labrador kölyköt. Fel is vette a kapcsolatot az eladókkal és amikor elment a kiskutyáért, nem engedték neki, hogy megnézze a szülőket, illetve a többi kiskutyát. Lehozták neki a kiskutyát és közölték vele, hogy ez van viszi nem viszi. Persze elhozta, mert nagyon fájt a szívünk az előző kutya miatt és gondoltuk, majd ez a kis csöppség enyhíti a fájdalmat. Sajnos eléggé alultáplált volt, de mára már 9 és félhónapos szép kislány lett belőle, igaz nem labrador teljesen, mert mi úgy gondoljuk, hogy labrador és vizsla keverék és diszpláziás a bal hátsó lábára. Ebben is becsapták a fiamat! Visszaéltek azzal, hogy látták mennyire szeretne egy kis kutyát! Sok ember a kutyákat bántja és nem szereti, akkor ezekkel az "emberekkel" akik így vissza élnek egy gyerek érzéseivel, mit szólnának rájuk.?
Ezeknek is csak a pénz számított!
Elnézést, hogy így kifakadtam, de azért írtam le, hogy nagyon meg kell nézni honnan hozza el az ember azt a kis "új családtagot".

Válasz

tokay lászló üzente 13 éve

ez amikor a pénz beszél és hajt.ezt kéne megszüntetni.Mert az állat nem tárgy hanem személy ami érző lélek.Sajnos nincs még elég erős törvény ami az állatot védené,ők kivannak szolgáltatva az emberek kénye kedvének(állatviadal,sintértelepek,vágóhidak,tenyésztelepek,szadizmus,éheztetés,mérgezés és életfeltételek szűkítése,szennyezése)Ez ellen tenni kéne valamit.Ha egy állatot tartunk és tenyésztünk érezünk már egy kis felelősséget is.Az élet szép pláne ha egy kis jószág szépé teszi de mi is tegyük szépé az életét.Ne szűkítsük le az életerét lánccal ,ketreccel.
Ők a leghálásabbak mi is legyünk hálások neki mert megérdemlik.

Válasz

Nagy-Váradi Marcsi üzente 13 éve

Végig sírtam,amíg olvastam.Nekem is talált kutyum van.2008.12.24-én délután találtuk.Odajött hozzánk és a fekete szemével csak annyit kérdezett:Haza visztek?Azóta is velünk van.

Válasz

Hegedűsné Marika üzente 13 éve

Nagyon megható történet, és én is szinte végig könnyes szemmel olvastam el.
Nekem is van egy 3 éves yorkim, akinek most voltak kicsinyei, de én mint a kisgyerekekkel úgy bántam velük, és úgy féltettem őket, de az anya kutyusom is nagyon vigyázott rájuk. Remélem, még sokáig velünk lesz, mert ő nekem családtag.
Én nem is értem azokat az embereket, akiknek csak a pénz számít és sem a kutya egészsége, sem az ellátása nem számít nekik! Azoktól az emberektől én mind elvenném az összes kutyát!

Válasz

Nagyné Katika üzente 13 éve

Nagyon megható történet, szinte végig sírtam a történetet.
Nekem is van egy kilenc éves kutyusom, meg cicáim is, (akik jó barátságban élnek egymás mellett). és bele sem merek gondolni arra a napra, hogy meghal, pedig tudom, ahogy mi sem, az állatok sem élhetnek örökké. Remélem még sokáig velünk élhet.

Válasz

Faragóné Gáspár Katalin üzente 13 éve

Nagyon megható.Nekünk "örökölt" tacskónk van,12 éves.Alig van foga,szürke a bajusza.A néni akié volt tavaly hunyt el.A szomszédok azt mondták,hogy sok verést kapott a kutya a virágkaparás miatt.A gyerekeim-és én is- szeretjük,és reméljük öreg napjait széppé varázsolhatjuk.

Válasz

pintér etelka üzente 13 éve

Nagyon fájdalmas történet.Nekem is van egy talált kutyusom,sok nehézségen ment ő is keresztül,sok sebtől vérzett,de most már egészséges,vidám,játékos hűséges barát.

Válasz