A kárpáti borzderes szarvasmarhát néhány évvel ezelőtt kezdték el újra tartani és tenyészteni Magyarországon. A fajta hosszú távú megőrzését tűzte ki a tenyésztőket tömörítő egyesület - számol be róla a NAKlap. A borzderes kisigényű, háztáji termelésbe illeszthető fajta. Most szeretnék megszerezni számára az őshonos státust és az ezzel járó támogatásokat.

Amilye  váratlanul „eltűnt”  a kárpáti borzderes szarvasmarha Magyarországról, szinte olyan váratlanul, észrevétlenül tért is vissza. Török Hunor, a Kárpáti Borzderes Szarvasmarhafajta-tenyésztők Egyesületének társadalmi elnöke a NaKlapnak elmondta, ez a fajta az 1980-as évek vége felé már nem volt fellelhető az országban, viszont lelkes zempléni gazdálkodóknak köszönhetően, a Polyán Egyesület közreműködésével, 2009-ben újra megjelent. Az egyesület tagjai Kárpátalján és Erdélyben találtak rá ismét a szarvasmarhafajtára.

Az európai uniós állategészségügyi szabályozás miatt tenyészállatokat Ukrajnából nem tudtak behozni, a hazai állomány ezért Romániából (Máramarosból és Dél-Erdélyből), valamint a Kárpátokon túlról, Moldvából származik. A Polyán Egyesület mikóházi mintagazdaságában 2014-ben borjakkal együtt már 40 egyedet számlált a gulya. A tartók száma jelenleg meghaladja a 100 főt, akik több mint 300 egyed tulajdonosai, a közös érdekképviseletre létrejött egyesületüket pedig 2018 végén jegyezte be a bíróság.

– tette hozzá Török Hunor. Az agrárszektor.hu a Jófogás oldalán bukkant rá egy pilisszentlászlói hirdetőre, aki júniusban adott fel egy most is élő hirdetést. Eszerint fél éves bikaborjakat kínál 200.000  forintért, a másfél éves, továbbtenyésztésre alkalmas bikákat pedig 300.000 forintért lehet elvinni. A vemhes üszőket 400.000 forintért adná. Érdemes tehát rákeresni, van már kínálat az országban.

És hogy miért is jó ilyen állatot tartani? Az elnök szerint a térség klimatikus és domborzati viszonyaihoz jól alkalmazkodó fajta. A kettős haszna (tej, hús)  kiegészül egy harmadik haszonvétellel is, az igáztatással. Mivel extenzív fajta, könnyen ellik és jó borjúnevelő. Több tengerszint feletti magasságban is szívesen legel, és a legelőn található növények között kevésbé válogat, így tartása a hegy- és dombvidékeken, de akár az alföldi területeken is lehetséges.

A fajta hasznos élettartama meglehetősen magas, megközelítheti akár a 20 évet is. Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, betegségekre nem fogékony, ridegtartásra alkalmas, de legjobb megoldás a félrideg tartás. Mindent összevetve kiválóan alkalmas háztáji és extenzív tartásra – sorolta Török Hunor. Hozzátette: bár a teje kiváló minőségű, nem nagy mennyiségű, ahogy kis termete miatt a húshaszon sem olyan mértékű, mint az erre szelektált fajtáké.

A Kárpáti Borzderes Szarvasmarhafajta-tenyésztők Egyesület célja a fajta elismertetése és őshonos státuszának megszerzése, valamint az egyesület tenyésztőszervezeti elismertetése. Szintén kulcskérdés a megfelelő apaállat és a szaporítóanyag-ellátás biztosítása. Az apaállat-behozatalnak jelentős anyagi vonzata van, de előrelépés látszik az ügyben, és a tervek szerint 5–10 bika beléphet az országba idén.

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/allat/egy-csaknem-elfeledett-marhafajtat-szeretnenek-ujra-honositani-az-orszagban.15943.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel