Szeretettel köszöntelek a Állatbarátok Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Állatbarátok Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Állatbarátok Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Állatbarátok Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Állatbarátok Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Állatbarátok Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Állatbarátok Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Állatbarátok Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Származása
A hidegvérű ló Magyarországon nem őshonos. A XVIII. században a nyugati
határvidék (Sopron, Vas, Zala megyék) lakossága Bécs viszonylagos
közelsége miatt rendszeresen fuvarozott, főleg gabonaféléket, de más
terményeket is Ausztriába. Közben előszeretettel hozta magával az itthon
lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és
pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben a múlt század végére
két - eredetében hasonló, de jellegében eltérő tájfajtát, a muraközit
és a pinkvafőit hozta létre.
A századforduló idejére a gazdaságilag fejlettebb Délnyugat-Dunántúlon
belterjes állattenyésztés alakult ki, amelybe a hidegvérű lótípus jól
beillett. Gazdasági érdekei miatt e terület lakossága mindent meg is
tett a hidegvérű lótípus elterjesztéséért. Ez a törekvés merőben
ellenkezett a katonai szervezésű állami tenyésztésirányítással. A
szigorú tenyészkörzeti beosztás miatt nem is tudott a hidegvérű ló
nagyléptékben terjedni. Az ország nyugati felén 1922-ben megindult a
hidegvérű állomány törzskönyvezése. Kiállításokat szerveztek, sőt
Belgiumból több alkalommal importáltak méneket.
A II. világháborút követően jelentkező óriási igaerő igény kielégítésére
1948-50-ben 59 belga és 16 francia ardenni mént hoztak az országba.
Ezekkel és ivadékaikkal több generáción át szervezett, célirányos
fajtanemesítés folyt. Ennek hatására, határozott ardenni jelleggel, de a
rög formáló hatására kialakult az önálló magyar hidegvérű.
Közben őrködtek a nóri, pinzguai eredetű hidegvérű típus fennmaradásán
is. Ez könnyebb, nagyobb ügetőkészségű, hosszabb hasznos élettartamú, a
magyar hidegvérűtől több tulajdonságban eltérő lett. 1972-ben muraközi
néven önálló fajtaként ismerték el.
www.agr.unideb.hu
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Vad ménes és délibáb
Overdose Anglia és Németország helyett kétszer futhat Párizsban
Ismertető - A MURAKÖZI
Ismertető - A HIDEGVÉRŰ LÓ 3.