Nekem nem rég halt meg a kiscicám.Pár pillanatra ledermedtem...azt kívántam:Bárcsak álmodnék!Felkelnék,és Vörci velem lenne!!! :'( És bárcsak álmodtam volna,de nem álmodtam.Vörci már nem velem hanem az angyalokkal játszott :')

Válasz

P-P-Pincsi-BABA nevü kiskutyám 1-éve hunyt el betegségben mert az orvosok nem vették
észre mi a baja6-éves volt.SOHA nem fogom ki heverni,pedig va 4 kutyám.Babámat nem tudják pótolni!! Még a mai napig elfog a sírás ha rá gondolok!HIÁNYZIK!!
Lehet,hogy nevetséges,de amit az orvosoknak fizettünk,a gyógyszerek,a szenvedése
Karomban volt mig agonizált, az orvosnál!!! FÁJJJJJ!!!!!!!

Válasz

az én bécikém 3éve meghalt nagyon meggyászolta az égész család a fiam egy kis csivavát hozott helyedte misike a neve de én még gyakran szolitom bécikének elfelejteni biztos nem fogjuk de a misikénk sok mindenben kárpotol bennűket hiányában és nagyon szeretünk,

Válasz

Az első napokban ugy viselkedtem mintha még itt lnne.
Késöbb a fényképét nézegettem napjában töbször.


Még mindig nagyon hiányoznak.

Válasz

Az én Morcsika cicám a 19 évet és 10 órát élt , ekkor távozott az örök vadászmezőkre. Két éve történt ,örökké hiányozni fog, nagyon fáj az elvesztése. A kertben alusza örök álmát.

Válasz

Volt már pár állatunk,és sajnos vagy a koruk miatt,vagy orvosi hibából,elmentek az örök vadász mezőkre. Itt hagytak minket és nem igazán tudtuk mi a fenét is csináljunk?Mindig akadt egy "jótét" lélek,"Ti úgy is szeretitek az állatokat"... Hát befogadtuk!Van egy kutya,3 cica
de azért a régieket nem lehet elfelejteni!! Minden séta alkalmával hallani vélem botladozásait, lihegését,mind a ketten 16. évüket taposták,várom hogy utánam jön,de sajna nem..Persze,hál Istennek ,nem egyszerre mentek el.És még azért etetünk egy jó pár hontalan cicát ,talán egyszer lesz gazdájuk is.

Válasz

BOYS 15 és fél éves volt !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :((((((

Bernipásztor egy igazi csábos szeretni való kutyus.
Mindig velünk lesz.
2010-01-16

Ezt elviselni nem lehet vagy nagyon nehéz.

Válasz

Szervusztok!
Bizony a kedvencünk halála ahogy idősebb lesz az ember, annál jobban megvisel. 1973 ota volt mindig egy ujfundlandim és egy németjuhászom kb.3-5 éves korkülönbséggel. Ha egyik kutyám meghalt, azonnal, még aznap mentem és hoztam kicsit, ugyanolyat. Az életben maradt kutyára is gondolni kell, mert ők is egymás mellett éltek, nemcsak mi. A család és a kutya is a kicsivel volt elfoglalva, ha nem sirtunk a kutya elött ő is könnyebben viselte.
Most vagyok nehéz helyzetben, mert egyedül maradtam, a kertes házból lakásba költözök, a 4 éves fundimat valami állat megmérgezte a nyáron. Felelőtlenségnek tartanám, ha kutyát vennék magamhoz, mert ő mit csinál ha nem leszek, és egyedül marad. Nehéz.
Felelősségérzet kell, nem vállalhatok el még egy társat!!
Ez az igazán nehéz. Igy válik teljessé az egyedüllét!!
Béla

Válasz

...ezt a fájdalmat csak tűrni vagyunk kénytelenek,mást nem tehetünk és mindíg gondolni Rájuk,hogy mennyi örömet szereztünk egymásnak! Ajánlom "sorstársaimnak"fogadjanak be újabb kedvencet /kedvenceket/,mert annyi védtelen és végtelenül kiszolgáltatott állat szenved /embertől,ídőjárástól,éhezéstől!!!/és az sem semmi öröm ha segíteni tudunk Rajtuk bármi módon!!!Korom okán /57év/ sajnos én is több Kedvencemet sirattam... üdv. Imre

Válasz

Rosszul, fáj a szivem. Nem is lesz több macskám. A kóborokat etetem üdv. Fné Zsuzsa

Válasz