Az elmúlt 150 év során hatalmas lépésekkel fejlődött a nyúltenyésztés, és azóta is vannak kialakulóban új fajták. Tisztázzuk először is a fajta és a változat közötti különbségeket. A fajta könnyen felismerhető tulajdonságokkal jellemezhető, például fülekkel, a testmérettel vagy a szőrzettípussal. Ezeknek a tulajdonságoknak az összessége alakítja ki a fajtára jellemző megjelenést. Egyazon fajtán belül számos változat létezhet, melyeket általában eltérő színezetük alapján különíthetünk el. Így például a Belga fajta könnyen felismerhető jellegzetes szőrzetmintájáról, és jelenleg nyolcféle egyszínű, valamint a Trikolór (háromszínű) változata létezik.

                                           A standard

Egy-egy fajta jellemző tulajdonságait a fajtaleírás, a standard foglalja össze, mely az elbíráláskor játszik fontos szerepet. Egy kiállításon a nyulak nem egymás ellen versenyeznek, hanem azon az alapon értékelik őket, hogy mennyire felelnek meg a tökéletes, a standardban leírt szabványoknak. A standardokat időről időre megújítják, ebben a munkában pedig együttműködnek tenyésztők és bírák. Azokra az újdonsült fajtákra is így alakítják ki a standardot, amelyek elértek egy bizonyos fokú népszerűséget. A bírálati pontok fajtáról fajtára különböznek, így például a szőrzet mintázata egyes esetekben fontosabb lehet, mint a bunda minősége vagy anyaga.

  Bár régóta vannak olyan törekvések, hogy világszerte, vagy legalábbis Európán belül egységes standardokat alakítsanak ki, egyelőre nem sikerült mindenhol elfogadott, nemzetközi szabványokat meghatározni. Ez nemcsak a fajta leírásokra, de magukra a fajtákra is érvényes: az Amerikai Nyúltenyésztők Szövetsége például elismeri kiállítási fajtaként a Gyapjas Jerseyt, amely Európában egyelőre nem is létezik. Hasonlóképpen Európában is vannak olyan fajták, amelyek Észak-Amerikában ismeretlenek.

                                          Osztályozás

A fajtákat többféleképpen osztályozzák, de alapvetően két típust különböztethetünk meg: a prémjükért, illetve a kiállítási célokból tenyésztett nyúlfajtákat. Azokat a fajtákat, melyeket ipari méretben tenyésztenek értékes szőrükért, a prémes állatok közé soroljuk, azokat pedig, amelyeket elsősorban a kiállítási célokra tenyésztettek ki, mint például Törpe Lógó Fülűt, a hobbiállatok közé. A prémes állatok esetében elbíráláskor a szőre minőségére helyeznek nagyobb súlyt, nem pedig az egész küllemre.

A prémjükért tenyésztett fajták még tovább lehet osztani Rex és Szatén fajtákra. Ezeken a csoportokon belül - melyeket a szőrzet szerkezete alapján lehet elkülöníteni - számos szín- és mintaváltozat létezik, melyek közül néhány még mindig nem alakult ki végleges formájában, hanem a tenyésztés folyamán állandóan változik.

Ha kiállításra szeretnénk járni kedvenceinkkel, érdemes elismert tenyésztőtől jó minőségű tenyészállatokat beszerezni. Első lépésként csatlakozzon a hazai tenyésztők megfelelő szervezetéhez, így tudomást szerezhet a lakóhelyéhez közel eső tenyésztőkről és az Önt érdeklő fajtával foglalkozó klubokról. Az interneten is hasznos lehet böngészni, mert fontos tengerentúli kapcsolatokra tehetünk szert.

A legtöbb tenyésztő örömmel segít a kezdőknek, gyakran adnak tanácsot az ajánlott párhoz, melyeket be is szerezhetünk tőlük. Tartsuk észben, hogy a legtöbb nősténynél a reprodukciós életszakasz 3-4. életévnél lezárul, és az alom mérete is csökken, ahogy ezt a kort elérik. A bakok lényegesen tovább képesek utódokat nemzeni, érdemes tehát fiatalabb nőstényekkel és idősebb, minőségi bakokkal kezdeni.

A kiállítások nagyban hozzájárultak a jelenlegi fajták kialakulásához, és a fontosabb helyszíneken bizony sokszor éles versenyek folynak. Ez egy díjnyetes Fekete Ezüst, háttérben pedig az általa nyert díjak sorakoznak.

http://www.vadallatok.hu/fajtak.html