Állatbarátok Klubja

Állatbarátok Klubja hírei

Uráli baglyot észleltek Ecsegfalva környékén

Uráli bagoly (Strix uralensis) tűnt fel a Körös-Maros Nemzeti Parkban, az Alföldön ritkán megforduló madarat a Hortobágy-Berettyó ecsegfalvi ártéri erdős részén figyelte meg egy hivatásos vadász a napokban - tájékoztatta a nemzeti park munkatársa az MTI-t csütörtökön.

Puskás László elmondta: az alföldi tájakon rendkívül ritkán megjelenő, fokozottan védett madarat mindössze egy alkalommal látták, amint az alkonyati órákban egy balkáni gerlét fogyasztott el éppen.

Hozzátette: még nem lehet tudni, hogy a bagoly hosszabb távon is marad-e Ecsegfalva környékén, de nem nagyon volt arra példa az utóbbi évtizedekben, hogy az Alföldön uráli bagoly fészkelt volna. Ez a madár egyébként soha nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madárét foglalja el, elsősorban a koros, vastag fákat kedveli - jegyezte meg a szakember.

Puskás László véleménye szerint a madár alföldi felbukkanásában szerepet játszhatott, hogy az uráli bagoly szereti az ártéri erdős területeket, emellett a fő táplálékául szolgáló rágcsálók is elszaporodtak a térségben.

A szakember arról is beszámolt, hogy Magyarországon csak az északi hegyvidékeken költenek uráli baglyok, állományukat mintegy 150-250 párra becsülik.

Szólt arról is, hogy nem először láttak uráli baglyot az Alföldön: mintegy nyolc évvel ezelőtt egy drótkerítésen fennakadt példányt szállítottak a nemzeti parkba Öcsöd környékéről. Tavaly novemberben pedig egy természetfotós kapott lencsevégre egy példányt a Faluhelyi-erdőben, a madarat azóta többször is látták.

Az uráli bagoly megjelenése macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb. Színezete sápadt szürkésbarna, hátán feltűnő sötét mintázattal. Rendszerint két tojást rak, a fiókák 27-34 nap után kelnek ki. Körülbelül 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek.

Az uráli bagoly agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert. A madár természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Forrás: http://www.beol.hu/bekes/kozelet/urali-baglyot-eszleltek-ecsegfalva-kornyeken-647793

Uráli bagoly.

Leírás és életmód

Nagytermetű bagolyfaj, mely egyre erősödő állományú faj hazánkban. Tollfülei nincsenek. Éjjeli aktivitású. Írisze sötét színű. Az uráli bagoly erősen védelmezi a fiókáit, ilyenkor még az embert is megtámadhatja. Főként kisemlősökkel táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is.

Élőhelye, költése:

Odúban költ. A zárt, öreg erdőket kedveli. Elfoglalja a ragadozó madarak gallyfészkeit, valamint kettétört odvas fák üregében költ természetes körülmények között. Nagyméretű odúk kihelyezésével segíthetjük a megtelepedését. Évente egy fészekaljat nevel, amely általában 3-4 tojásból áll. Kizárólag a tojó kotlik a tojásokon. A fiókák fészekhagyók, tehát még jóval röpképességük előtt elhagyják a fészket, és a közeli fákon üldögélnek.

Kifejlett uráli bagoly

Uráli bagoly fióka

Előfordulás és állományainak helyzete

Hazai fészkelő-állománya 160 - 260 párra tehető (2008-2012), s ingadozó trendet mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó

Madárgyűrűzési adatok

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban szereplő adatok összesítése

Az összesítések, grafikonok és térképek a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található 1908 és 2014 közötti gyűrűzési és megkerülési adatok alapján készültek (az adatok lezárása 2015. május 31-én történt).

Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-2014): 135 pld.
Gyűrűzött fiókák száma (1951-2014): 133 pld.

A Magyarországon gyűrűzött madarak megkerülési összesítése (1951-2014):

Helybeni (0-5 km) megkerülések száma (1951-től): 1 pld. (0,74 %) (1 esetszám)
Belföldi (>5 km) megkerülések száma (1951-től): 1 pld. (0,74 %) (1 esetszám)
Külföldi megkerülések száma (1951-től): 0 pld. (0 %) (0 esetszám)

A Magyarországon gyűrűzött és külföldön megkerült madarak száma (1908-1950), beleértve a történelmi Magyarország területén, magyar gyűrűvel jelölt madarak adatait is: 0 pld.

Külföldi gyűrűs madarak megkerülésének száma Magyarországon (1908-2014): 0pld. (0 esetszám)

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található összes megkerülés száma adattípusonként:

Visszafogás: 0 pld. (0 esetszám)
A gyűrűs madarat gyűrűző fogta meg ismét és engedte el az adatok rögzítését követően.
Megfigyelés: 0 pld. (0 esetszám)
A gyűrűs madarat a fémgyűrű vagy a színes jelölések alapján megfogás nélkül azonosították (szabad szemmel, távcsővel, teleszkóppal, fényképről stb.).
Kézrekerülés: 2 pld. (2 esetszám)
A gyűrűs madár valamilyen módon kézrekerült (nem gyűrűzői tevékenység folytán),vagy a tetemét megtalálták.

Legtávolabbi megkerülés: 13 km (Belföldi)

A gyűrűzési és a megkerülési hely közötti távolság.

Legidősebb gyűrűs madár a megkerülések alapján: 2048 nap (5 év 7 hó 7 nap), gyűrűzéskor: Fióka (P)

A legidősebb gyűrűs madár megkerülésének körülményei: kézrekerülés (rossz állapotban), 13 km (belföldi)

A legnagyobb eltelt idő a gyűrűzés és a megkerülés között (ha a megkerülési adat visszafogás, megfigyelés vagy olyan kézrekerülés, ahol a madár élt vagy frissen elhullott tetemét találták meg).

Az EURING adatbankban szereplő legidősebb gyűrűs madarak listája >>

A Magyarországon megjelölt madarak évenkénti száma (1951-2014)

A Magyarországon megjelölt madarak (1951-2014) gyűrűzési ideje (10 napos összesítések)

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-2014)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

Az EURING megkerülési kódok (összesen 99) 8 fő csoportba vannak integrálva, ezek százalékos eloszlása van a kördiagramon ábrázolva. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (nem tartalmazza a visszafogásokat és a megfigyeléseket)

Kézrekerülések száma: 2 pld. (2 esetszám)